Inni és élni hagyni- True Blood 1.

Író: Charlaine Harris

Előzmények:

Sokat hallottam már a True Blood sorozatról, mire az első kötetet a kezembe vettem (nem saját, kedves barátnőm köcsönözte nekem).Tudtam a tévében futó nagysikerű sorozatról is, bár én magam nem ismertem...Alényeg: nagy várakozással kezdtem neki az olvasásnak!

Megjegyzés:

Tudom hogy sok rajongója van ennek a könyvsorozatnak is,hiszen én is többekkkel beszéltem; én nem vagyok közülük való,és ezért kérlek ne vessetek meg...

A történet röviden:

Átlagos pincérlány,aki hallja mások gondolatait,sőt, szabadulni sem tud tőlük...épp ezért a közvélemény róla a városban az, hogy csinos,de kicsit zizi...

Nem is lenne ezzel semmi baj,de különleges adottsága miatt a pasikkal sem boldogul éppenséggel. Betoppan az életébe azonban a megfelelő férfi,akinek a gondolatai némák maradnak a pincérnőnk számára(a nevére sajnos nem emlékszem).A probléma:ez a férfi nem ember, hanem vámpír.Roppant érdekes módon ez nem okoz nagy meglepetést  az emberek körében, a könyvben ábrázolt világban ugyanis elfogadott tény a vámpírok létezése, ha nem is egyértelmű  a mivoltuk. Így az sem furcsa, hogy mesterséges vért is felszolgálnak már a valamire való kocsmákban, és köztudott, hogy ezek a figurák ott járnak az emberek között-persze csak sötétedés után-.

Szerelem bontakozik ki a főhősök között, égyilkos és kevésbé gyilkos szándékú vámpírok jönnek- mennek ,miközben rjtélyes gyilkosságok történnek a városban.

A végkifejletre a legtöbb szál elrendeződik, és a gyilkos kilétére is fény derül, akivel a végén nem más, mint bátor lelkű pincérlányunk intéz el.A szerelmesek pedig együtt maradnak.

A folytatásban pedig...fogalmam sincs.Van még vagy egy tucat része, én nem olvastam, és ha nem kényszerülök rá, nem is fogom.

De ez senkinek a kedvét ne vegye el...:)

Vélemény: Ha le akarnám írni, hogy mi minden nem tetszett a kötetben,akkor biztosan elvesznék a szavakban,így csak néhány fontosabb motívumot emnék ki:

•                                 A főhős szerelmetes vámpírunk a jók oldalán áll ugyan,de számomra nem eléggé megszerethető,egyik irányba(gonosz-jó) sem átütő karakter.
• A történet egyik fő szála-a rejtélyes gyilkosságok-megkövetelné szerintem a csattanós vagy legalább meglepő befejezést,ez azonban elmarad.Agyilkos leleplezése sablonos, kiléte pedig egyáltalán nem logikus.
• nekem a stílussal is voltak problémáim,bár lehet,hogy csak kifogásokat keresek...Elég naturalisztikusak a szerelmi jelenetek,ami alapvetően nem lenne gond, de sok helyen ízléstelen, és egyáltakán nem elragadó ott, ahol kéne...
• Végül az összevisszaság:kicsit ez,kicsit az, rengeteg bonyolult név és viszony,sok lényegtelen információ.

Na de végül egy jó pont : A főhős lány (nálam névtelen pincérnő)...Sookie azt hiszem, a maga módján elég szimpatikus, néha azonosulni is lehet vele.

Borító: Igazi reklámfogásnak tartom, bár a témát tényleg tükrözi.Roppant izgalmas, az ember mindenképp bele akar olvasni.